Gyerekkori kancsalság
A kancsalság többnyire gyerekkorban kezdődő szembetegség, amely során a két szem nem tud ugyanarra a pontra nézni, így nem jön létre a kétszemes együttlátás. A leggyakrabban vagy veleszületetten (0–6 hónapos korban), vagy 2,5–4 éves kor körül jelentkezik, gyakran valamilyen lázas betegség után. A háttérben többnyire fénytörési hiba áll.
A szülők számára a tünet jól észrevehető: az egyik szem a nézett tárgyra irányul, míg a másik ettől eltér, szöget zár be. Ezért ha a gyermeknél nem párhuzamos a szemállás, azonnal szemészhez kell fordulni, mivel a kancsalságot nem lehet "kinőni".
„Amint észleljük a tünetet, azonnal orvoshoz kell fordulnunk, mert hibás az a régi nézet, miszerint egy éves koráig ki fogja nőni. A kancsalságot nem lehet kinőni!"– Dr. Túri Éva, Heim Pál Gyermekkórház Szemészeti Osztályának osztályvezető főorvosa
A szemvizsgálat menete és diagnózis
A szemvizsgálat során a szemész meghatározza a fénytörési hibát, és ennek megfelelően szemüveget ír fel. Iskoláskor előtt a vizsgálatot úgynevezett cycloplegiában kell elvégezni – ehhez pupillatágító csepp szükséges, mert csak így mérhető pontosan a gyermek teljes fénytörése.
Ha a gyermek egyik szeme gyengébben lát, a rosszabbik szemet használatra kell "kényszeríteni". Ezt a jó szem ideiglenes letakarásával érhetjük el, így segítve a látásfejlődést a gyengébb szemen.
A műtéti beavatkozás szerepe
Ha a szemüveg viselése mellett sem szűnik meg a kancsalság, akkor műtéti beavatkozásra van szükség. A veleszületett kancsalság esetén általában 1–1,5 éves korban javasolt a műtét, míg a később kialakult eseteknél 4–5 éves korban történik meg a beavatkozás.
A műtét célja a kétszemes együttlátás és a térlátás kialakítása. Későbbi életkorban elvégzett műtét már főként esztétikai célt szolgál. Fontos tudni, hogy a műtét önmagában nem javítja a látásélességet, ezért továbbra is szükséges a szemüveg viselése.
Mi állhat a háttérben és milyen következményei lehetnek?
A kancsalság többnyire fénytörési hiba következménye, amelyet automata refraktométerrel vagy árnyékpróbával (skiaskopia) vizsgálnak. Ha a fénytörés korrigálása után sem javul a szemállás, műtétre van szükség.
Kezeletlenül a kancsalság maradandó következményekkel járhat. A gyermek nem használja a kancsál szemét, így azon tompalátás alakulhat ki, amely megakadályozza a térlátás és a kétszemes együttlátás fejlődését. Ez később korlátozhatja bizonyos szakmák és jogosítványok megszerzését.
Előfordulhat, hogy a kancsalság más szembetegség (például veleszületett szürke hályog, érhártya-gyulladás vagy daganat) következménye. Ezért minden életkorban fontos a mielőbbi szemészeti vizsgálat, mivel súlyos esetben akár a gyermek életét is veszélyeztetheti a késlekedés.
Öröklődhet a kancsalság?
Sajnos a kancsalság és a hozzá kapcsolódó fénytörési hibák örökíthetők. Ha a családban előfordult kancsalság, tompalátás vagy látásgyengeség, a gyermek fokozottan veszélyeztetett lehet. Ezért ajánlott az éves szemészeti kontroll már kisgyermekkorban, hogy időben felismerhető legyen a probléma.